
Mándy Ildikó Társulata: Őrjöngő röptünk
A két táncosból és egy prózai színésznőből álló kis társulat világok mozgatására vállalkozik a szinte üres színpadon.
A két táncosból és egy prózai színésznőből álló kis társulat világok mozgatására vállalkozik a szinte üres színpadon.
„A két táncosból és egy prózai színésznőből álló kis társulat világok mozgatására vállalkozik a szinte üres színpadon. Szó szerint: Az ember tragédiája Eszkimó-színéhez nagy műgonddal társított mai szövegek, többek közt Kemény István és Harcos Bálint verseinek segítségével az emberi élet alapvető kérdéseit teszik fel, azután rögtön kézzelfoghatóvá is teszik a Honnan jöttünk/Hová megyünk/Kik vagyunkat, és magabiztos színpadi jelenléttel formálják a filozófiát csontig ható, de humortól meg mókázó kedvtől sem mentes, erőteljes színpadi létezéssé. Kísérletező kedvű színház- és táncbarátoknak érdemes rászánniuk egy órát.”
Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének utópikus színei és Harcos Bálint Naiv növény című írása adják a darab kiindulópontját. A világegyetemben ki tudja mióta bolyongó lény elmeséli, hogyan jutott ide, mi készteti örökös vándorlásra, mi ösztönzi, hogy minden csalódás és kudarc ellenére mindig újrakezdje. „A cél halál, az élet küzdelem, s az ember célja e küzdés maga.” Az előadás metaforikusan megfogalmazott, de jól körvonalazott világképében az ember magányos, kiszolgáltatott, örök küzdelemre ítélt lény, akit a mindent felülíró hit, mégis-morál tart életben.
Örök harcát költői szövegekben és táncos jelenetekben fogalmazza meg. Ady Endre, Babits Mihály, József Attila, Kemény István, Thomas Mann szavaival szól lelkesedésről, hitről, kudarcról, kétségbeesésről, az életről. A szó és a mozgás más-más hangsúlyokkal, de egymásba kapaszkodva mesél az ember örök küzdelméről a természettel és önmagával, a természetért és önmagáért. Előadásunkkal biztatást, erőt, hitet szeretnénk adni nézőinknek, hogy érdemes.
Alkotók:
Bakonyi Jusztina
Mándy Ildikó
Szilágyi Krisztián
Záhonyi Enikő
Fotók: Dusa Gábor
Bírósági tárgyaláson vagyunk. A bíráknak el kell dönteniük, halálra ítélik-e Szókratészt, mert földalatti és égi jelenségeket kutat, magát bölcsnek vallja…
„Amikor a közönség előtt állok, nagyon igyekszem egy fikarcnyit sem engedni az energiáimból. A legjobbat nyújtom, egész lelkem, egész szívem…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!